Legendák

Háborúban állunk! A Sötét Tanács engem bízott meg, hogy szétterjesszem a harcokat a galaxisban.
-Darth Baras. 

A Galaktikus háború (más néven Második Nagy Galaktikus Háború) egy olyan háború volt, ami a Sith Birodalom és a Galaktikus Köztársaság közötti békeszerződés felbomlása után tört ki.

A Hidegháború formájában eltöltött ritka béke 12 éve után számos, hatalmas erővel bíró egyének akciói összetűzéseket okoztak, hogy még egyszer kitörhessen a háború a galaxis főbb erői között.

A konfliktus végül az Örök Birodalom felemelkedésével ért véget Arcann császár alatt, akinek erői mind a Köztársaságot, mind a Sith Birodalmat lerohanta és behódolásra kényszerítette. Mindkét kormány szerződéseket írt alá az Örök Birodalommal és ezek alapján kezdték el fizetni a sarcot a harmadik nagyhatalomnak.

Kezdetek

Sem a Köztársaság, sem a Jedik nincsenek felkészülve egy újabb háborúra. Nem tudnánk megnyerni. Milliárdok halnának meg.
-Satele Shan nagymester

Mikor a Sith Birodalom visszatért az ismert űrbe YE 3.681-ben, az a galaktikus események fordulópontját jelentette. Bár a Galaktikus Köztársaság rengeteget szenvedett az ezt megelőző évszázadokban, a Birodalom által elindított véres háború olyan fenyegetést hordozott magában, amire emberemlékezet óta nem volt példa.

Majdnem három évszázados harc után a két hatalom a háború befejezéséhez egy nehézkes békében egyezett ki. Több mint egy évtizednyi béke következett, de az se nem volt ünnepélyes, se nem tartós. A régi sérelmek, mindkét oldal erős szereplőinek tettei által súlyosbítva, ismét beindították a szüneteltetett konfliktust, és ismét háború következett.

Történelem

A béke összeroppanása

Régi számlák rendezése

A Birodalom és a Köztársaság közötti új háború kirobbanását számos közvetett összecsapás előzte meg, köztük rengeteg olyan konfliktus zárult le, ami a két nagyhatalom közötti korábbi háború lezárásával megoldatlan maradt.

A legutóbbi háború végezetével a Birodalom kikiáltotta győzelmét a Balmorra iparvilágáért történő hosszú harcban. Azonban korai volt az öröm. A Köztársasági Szárazföldi Erőkben bizonyos elemek nem fogadták el a vereséget, inkább a Coruscanti Egyezménnyel szembe menve a Balmorrán maradtak és ellenálló mozgalmat szerveztek a bolygó őslakosai szövetségével. Egy évtizednyi gerillaharc után a köztársasági kívánalmak végre érvényesültek, mikor egy Jedi-követ összpontosította az ellenállást és elüldözte a Birodalmat a bolygóról.

Közben a Peremvidéken a Birodalom megnyerte a maga harcát. Számos évig a Hidegháborúban a Köztársaság kísérletet tett arra, hogy a súlyos kárt szenvedett Taris világát a remény jelképévé formálják az újjáépítésével, miután a Sith-ek három évszázaddal korábban súlyos pusztítást végeztek a bolygón a Jedi Polgárháborúban. A Köztársaság igyekezete végül sikertelen volt, mert Darth Gravus szabotálta az erőfeszítést a kulcsfontosságú személyek eliminálásával. A halálukkal a projekt kudarcot vallott és a Köztársaságnak nem sikerült helyreállítani a világot. Még ha el is üldözték a Balmorráról, a Birodalom győzelmet aratott a Tarison.

A múlt árnyékai

A feszültséges, ritka béke közben a Köztársasági Flotta flottaadmirálisát, Oteg Jedi-mestert a rég halott Meetra Surik Jedi-szelleme meglátogatta. Surik már háromszáz éve eltűnt a köztársasági űrből, aki meghalt egy a Sith Császár elleni sikertelen támadás közben a régi mestere, a legendás Revan lovag segítségével. Időközben Revant elfogta a Császár és sztázisállapotba kerítette a következő évszázadokra. Mialatt a Köztársaság és a Birodalom közötti konfliktus ismét ébredezett, Surik tudta, hogy elérkezett az idő Revan kiszabadítására.

Egy hírszerzési támadást követően egy a Taral V-ön lévő birodalmi erőd ellen, Oteg bevezette az Örvénybe a flottáját, hogy belülről megtámadhassa a birodalmi börtönt. Egy heves csata tört ki - a leendő háború egyik első csatája -, mindkét oldal súlyos veszteséget szenvedett. Végül Oteg flottája aratott diadalt, sikeresen kiszabadította Revant, majd eltűnt a környékről. Ezzel Oteg úgy hitte, hogy a Köztársaság megszerezte a kulcsot a Birodalom végeleges legyőzéséhez.

Revan pihenése és a köztársasági űrben való tartózkodása rövid ideig tartott. Annak teljes tudatában, hogy milyen krízis vár a galaxisra, elindult véglegesen megsemmisíteni a Birodalmat egy ősi rakata technológia segítségével, egy automatizált tömegtermelő űrállomással, amit Kohónak hívtak. A Kohó számtalan gyilkoló droid előállítására lett állítva, olyan bioszkennerekkel ellátva, amikkel ki lehet mutatni a Sith genetikai anyagokat, és meg lehet semmisíteni az azt tartalmazó életet - ami a birodalmi populáció nagy részének kiirtását eredményezheti.

A Birodalom felkészült erre a helyzetre. Darth Malgus, aki régóta ellenezte a köztársaságiakkal kötött békét, és saját csapásmérő csapatának felfedte, hogy Revan kiszabadítása Malgus terve volt. Azt akarta, hogy Revan vezesse el a Birodalmat a Kohóhoz, és hogy ez az eszköz a Birodalom rendelkezésére álljon a közelgő Köztársaság elleni háborúban. A birodalmi csapásmérő osztag sikeresen megtámadta a Kohót, megsemmisítettek pár aktív és már megépített gyilkos droidot, majd magát a Jedi "hőst" is legyőzték. De Revan nem halt meg, eltűnt egy rejtélyes fény- és energia-robbanásban, sorsa ismeretlen. A megmaradt köztársasági csillaghajók elintézésével a Birodalom győzedelmeskedett - és ezzel megszerezte a Kohót.

Vadászat a Sith Császárra

Másutt a galaxisban Tol Braga Jedi-mester mozgósított egy ígéretes tervet, amivel reményei szerint meg tudja előzni a közelgő háborút: elfogni és áttéríteni a Sith Császárt az Erő világos oldalára.

Bragának szüksége volt egy tehetséges Jedire, aki akkorra a Tython Hőseként vált híressé, amiért megmentette a Tythont a pusztulástól az Oppressor támadásakor. A Hős beutazta a galaxist a küldetésért, hogy információt találjon a Császár szigorúan titkos űrállomásának hollétéről és technikai jellemzőiről, és ezért a Balmorra, a Quesh, és végül a Hoth bolygókon végzett nyomozásokat. A Császár emberei elleni támadás rosszul sült el a Jedi csapásmérő csapat számára - az egész osztagot elfogták és a legtöbb Jedit könnyedén leverte a Császár az Erő sötét oldalához tartozó csapata.

Zéró Terv

A békeszerződés megszüntetését Darth Baras is erőskezűen nyomatékosította tanítványán keresztül. Baras elindította évek óta szövögetett Zéró Tervét, aminek két célja volt: végezni a Köztársaság Haditanácsának katonai vezetőségével, és közben úgy indítani a háborút, hogy a Köztársaságnak nem állna rendelkezésére a győzelemhez szükséges vezetőség. A küldetés birodalmi sikerrel zárult, Baras tanítványa minden egyes célszemélyt kiiktatott, hogy újraindítsák a Birodalom és a Köztársaság közti háborút.

Első csapások

Belső veszélyek

A viszály kezdetekor mindkét hatalmat folyamatos belső fenyegetések szorongatták. Az egy évtizednyi béke nem volt holt időszak a galaxis titkos közösségei számára, rengeteg szupertitkos ügynököt iktattak be, akik folyamatosan aláásták a háborús szándékokat mindkét oldalon.

A Sith Császár hosszú távú projektje, a Császár Gyermekei keretében az ügynökeit gyanútlanul a köztársasági társadalomba helyezték, mindegyik jelentős hatalmú és befolyású szintre emelkedett - közülük Syo Bakarn a Jedi Tanács egyik tagjává nőtte ki magát. Míg sokan nem tudtak igazi természetükről, a Császár akaratának bábjai maradtak és engedelmeskedtek parancsainak. Végül a Jedi Rend Barsen'thorja kereste meg és hatástalanította ezeket az ügynököket, és ez alatt a Vossra és a Koréliára, valamint számtalan más helyre vetődött.

A Birodalom belső köreiben Darth Baras hatalomra törekedett, súlyosan veszélyeztetve az állam stabilitását. A Zéró Terv sikeressége után Barast befogadták a Sötét Tanácsba, ahol hamarosan a Császára ellen munkálkodott. Baras gondoskodott róla, hogy a Császár jelenlegi Hangját csapdába ejtsék a Voss bolygón, semmilyen menekülési lehetőséget nem hagyva neki. A Császár távollétében Baras tévesen a Császár új Haragjának kiáltotta ki magát, hogy saját maga uralhassa a Birodalmat. Azonban hatalmi játszmájának közepette elárulta a tanítványát. Ez események sorozatát indította be, ami úgy végződött, hogy a tanítványából lett a Császár Haragja, aki egy párharc során meggyilkolta volt mesterét.

A császári rituálé krízise

Miután hosszú ideig volt a Császár engedelmeskedő szolgája, a Tython Hőseként elhíresült Jedi-lovagot visszatérítették és megmentették. A Hős régi mestere, Orgus Din szelleme segített a Császár csábításának megtörésében, míg börtönéből a birodalmi köpönyegforgató, Scourge nagyúr támogatásával szabadult ki. Scourge, bár nem szívlelte a Jediket és a Köztársaságot, tudta, hogy a Császárnak olyan tervei vannak, amik túlmennek a politikai és filozófiai nézetkülönbségeken - a Császár egy olyan Sith rituálé bevetését tervezte, amivel megnöveli erejét és élettartamát azzal, hogy elpusztít minden életet a galaxisban.

Ezzel a tudással a Hős, Scourge és szövetségeseik nekivágtak megállítani a Császár tervét. Mikor hírt kaptak róla, hogy a Császár fanatikusan hűséges követői megtámadták a köztársasági Belsavis börtönvilágot, a csapat tudta, hogy ez lehet a Császár első célpontja a népirtó tervéből. A Belsavisra érkezve a csoport a birodalmi portyázás és a küldetés megakadályozásáért harcolt, mielőtt még a Császár rituáléja megkezdődne. Ott a csapat a Rettegett Mesterekkel akadtak össze, akik olyan roppant erős sötét oldali Erő-használók voltak, akiket számos évtizedre bebörtönöztek. A káoszban a Rettegett Mesterek kitörtek fogságukból, aminek szörnyű következményei voltak a galaxis számára a következő évben.

A koréliai csata

Röviddel a belsavisi és egy vossi incidens után, a Köztársaság és Birodalom között kitört a harc az új háború első fő fegyveres csatájában. Korrupt hivatalnokokkal való több hónapnyi tárgyalást követően Darth Decimus erői teljes fokú inváziót indítottak a Magvilágokban lévő Korélia világa ellen. A hivatalnokokkal kitárgyalt egyezség ellenére a birodalmi erők erőszakkal szereztek meg sok területet.

A Korélia birodalmi megszállása volt a Császár harmadik tömeggyilkossági kísérlete a galaxis-pusztító Sith mágia megkezdésére. A Hős, Scourge és szövetségeseik az ostromlott világhoz siettek a krízis megszüntetéséhez, és tudomásukra jutott, hogy a Jedi Tanács korábbi tagjából a Sith Császár fanatikusává váló Tol Braga vezeti a hadműveletet. Végül a Hős szállt szembe régi társukkal, majd harcban legyőzte a kel dor mestert, de előtte még áttérítette a világos oldalra.

Több hónapnyi harccal és megszállással a Koréliánál több milliónyi élet veszett el.

Harc a Császár ellen

"Nem a túlélés a mi célunk itt - csak az ellenség megsemmisítése."
"Csak egy lehetőségünk van. Vagy nyerünk, vagy meghalunk."
"Közülünk mindenki feláldozható. Ha a galaxis a túlélésért hivatott, a Császárnak vesznie kell."
-Scourge nagyúr és a Hős, a csapat többi tagjának

Győzelmük meglovagolása céljából a köztársasági és Jedi erők egy merész ellentámadásba mentek át - a birodalmi főbolygó, a Dromund Kaas és ezzel maga a Sith Császár elleni támadásba.

Míg a Köztársasági Flotta megütközött a birodalmi Első Védőflottával a bolygó körül, egy a Tython Hőse vezette csapásmérő csapat lejutott a viharos világra, hogy megküzdjenek a Császárral és meghatározzák a galaxis sorsát. Miután átküzdték magukat a birodalmi fővároson, a csapat beférkőzött a Császár belső berkeibe: a Sötét Templomba. A csapat szétoszlott, hogy különböző küldetéseket teljesítsenek, míg a Hős és hűséges droid társa, T7-O1 a sötét uralkodó ellen mentek.

A Hős és a Császár, utóbbi egy új Hang-testbe bújva kettejük utolsó vossi összecsapása után, ádáz harcot vívtak, a Császár számos sötét oldali képességet és trükköt vetett be ellenfele legyőzéséhez. Azonban végül a Hős felülkerekedett és levágta a Császár testét. A tudata súlyos kárt szenvedett, a gyógyulás érdekében a Császár esszenciája új testébe vonult vissza. Bár a Császárt nem győzték le teljesen, a birodalma hatékony uralkodó nélkül maradt.

Közvetett harcok

A Császár veresége - bár ezt egyik hatalom sem fedte fel a nyilvánosság előtt - egy súlyos csapás volt a Birodalomnak, de nem hozta meg azt a hatást, amit a köztársaságiak akartak, miszerint hogy gyorsan lezáruljon a háború a Köztársaság győzelmével. Helyette a nagyobb konfliktus kisebb harcokra töredezett, mivel különböző csoportok emelkedtek fel és versengtek a kimagaslásért a kitörő káoszban.

Az Új Birodalom

Az elsők közül, akik előnyt akartak kovácsolni az új körülményekből, az egyik a régóta elégedetlen Sith-nagyúr, Darth Malgus volt. Évtizedekig nyúló ellenszenvet viseltetett a Sötét Tanács ellen a Coruscanti Egyezmény miatt, valamint a belharcaik és kirekesztő gyakorlataik miatt, ezek után Malgus megragadta az alkalmat, hogy az Új Birodalom uralkodójává nevezze ki magát.

A Kohó létesítmények birtokában, amit a Revannal folytatott harca során szerzett meg, Malgus császár a Sith Császár mostanra elhagyatott űrállomását is megszerezte. Malgus nyomban szövetségesek és azon nézetét szimpatizálók után kutatott, hogy a Sith-ek csak a folyamatos hadviselés útján képesek fejlődni és fennmaradni. Az új szövetségesei között ott volt a Szakadás Kollektíva, a technikai szakértő csoport, ami gyorsan adaptálta a Kohó tömeggyártó technológiáját a Császár űrállomása használatára.

Egy győzelmi sorozat után az Ismeretlen Régiókban, Malgus és erői összegyűltek és lecsaptak az Ilumra, amely bolygó azért volt ismeretes, mert szent helynek tekintették a Jedik, valamint az adegai kristályok is ott nőttek. Az Új Birodalom célja kettős volt: először Malgus meg akarta semmisíteni mind a Köztársaság, mind a Sith Birodalom erőit a hűtlenséggel járó büntetés jegyében. Másodszor a bolygó kristálykészletének megkaparintása felbecsülhetetlen katonai forrással szolgálna a fiatal államnak. Az áhított bolygó gyorsan ostromolva találta magát egy új játékos által a Galaktikus Háborúban.

A köztársasági és birodalmi csapatok kénytelenek voltak váltani és harcba szállni az új birodalmi támadókkal, és végül a Köztársaság volt a nevető harmadik, mivel a két birodalmi csoport lemorzsolta egymást. Egy csapásmérő csapat le tudott szállni Malgus űrállomására és a trónteremig verekedték magukat. Itt Malgust egy párbaj során legyőzték - véget vetve az Új Birodalmának.

Az Ilum megtámadása először egy jelentős fenyegetés volt, de végül nagyarányú győzelemmé vált a köztársasági erők számára. Malgus Új Birodalmát leigázták és az Ilumon a Sith Birodalom erői kegyetlenül megtizedelődtek. A csata végeredménye az Ilum szilárd irányítását hozta a Köztársaságnak, és megfosztotta a Sith Birodalomtól az értékes adegai kristályokhoz való hozzáférést.

Végjáték hadművelet

Az Ascendant Speart, a Terminus-osztályú rombolót elkezdték nagy hatótávú csatacirkálóvá átalakítani a Hidegháború vége felé. A fejlett hiperhajtómű és egy pusztító megalézeres elsődleges fegyver miatt az Ascendant Speart sokan egy birodalmi szuperfegyvernek vélték. Darth Karrid tudta közvetlenül irányítani a hajót egy kibernetikus interfésszel.

A Köztársaság évekkel később szerzett tudomást a hajóról, mikor a KHSz egyik titkos ügynöke felfedezte azt a Vesla-rendszerben. Történetesen a veszély felmérése egy küldetésbe forrt a birodalmi űrbe, amiben a KHSz ügynöke, Theron Shan egy csapatot alkotott Gnost-Dural Jedi-mesterrel egy fekete kódfejtő titkosító eszköz ellopásának céljával a Birodalomtól, hogy nyomon tudják követni a hajó mozgását. A titkosító eszköz funkcionalitása akkor bizonyosodott be, mikor a KHSz tudomást szerzett arról, hogy a Ruan nevű köztársasági mezőgazdasági világot hamarosan megtámadja a Birodalom. Azonban, hogy titokban maradjon az, hogy a Köztársaság birtokába került a kódfejtő eszköz, Jace Malcom főparancsnok nem küldhetett semmilyen katonai segítséget a halálra ítélt világhoz. A birodalmi erők támadásba lendültek, ezreket ölve meg és megsemmisítve a Ruan mezőgazdasági adottságait.

Karrid hozzákezdett következő célpontjának kiválogatásához, míg a Köztársaság kénytelen volt sietni a csapda előkészítésénél. A Köztársaság titkos hírszerzésének tevékenységén keresztül Darth Karrid meg lett vezetve, hogy a Duró bolygónál lévő köztársasági hajógyárakat támadja meg. A csapda bevált. A köztársasági erők Malcom főparancsnok vezetésével harcba szállt és megsemmisítette a Nezzor moff vezette flottát, aminek köszönhetően Shan ügynök és Gnost-Dural mester felszökött az Ascendant Spearre. A páros legyőzte Karridot, és a birodalmi szuperfegyver megsemmisült.

A Rettegett Mesterek visszatérése

A Köztársaság nem sejtette, hogy a Sith Császár látszólagos halála újabb súlyos törést eredményezett a birodalmi hierarchiában: a nemrég kiszabadult Rettegett Mesterek kiválását. Ez a hihetetlenül erős Erő-használó csoport sokáig szolgálta a Császárt, és most a "halála" után nem találtak senki szolgálni méltót, és kiváltak azzal a szándékkal, hogy saját maguk fognak uralkodni a galaxison. A Rettegett Mesterek fondorlatai ismét összeugrasztották a Köztársaságot és a Birodalmat. A Rettegett Sereg számos sebészi pontosságú támadássorozatot indított a Hutt Űr ellen, hogy káoszt és bizonytalanságot szítsanak abban a régióban.

A Hutt Kartell felemelkedése és bukása

A támadásokra és az elveszített területekre válaszolva a Hutt Kartell Karagga vezetése alatt 10 semleges csillagrendszert kebelezett be, ami viszont felkeltette a Köztársaság és a Birodalom figyelmét. A váratlan fenyegetésből felrázva, mindkét nagyhatalom csapásmérő csapatokat küldött a hutt főmogul ellen, hogy feleljen tetteiért.

A Huttán történő szembesítés erőszakba torkollott, és a csapásmérő csapat benyomult Karagga palotájának szívébe, ahol Karaggát agyonlőtték. A puszta hutt agresszió által keltett közvetlen fenyegetést megállították, de egy messze komolyabb veszély szegte fel fejét. A támadásban szerzett információk felfedték a Rettegett Mesterek támadásainak szerepét a hutt terjeszkedésben, ami a Birodalmat és a Köztársaságot fegyelemre intette az előbbi ismeretlen fenyegetés miatt.

A veszély azonban még váratott magára, mivel a hutt agresszió nem ért véget. A Hajthatatlan Karagga halála után Toborro lett a Hutt Kartell főmogulja, aki grandiózus álmokkal állt elő, amiben a galaxist sem a Köztársaság, sem a Sith Birodalom, hanem a Hutt Birodalom uralja. Toborro terveinek kulcsa a semleges Makeb világán hevert; az egyetlen helyen a galaxisban, ahol az ötös izotóp nevű anyag fellelhető volt. Az ötös izotóp hatalmas gravitációmódosító sajátosságokat tartalmazott, ami egy közel korlátlan energiaforrással kecsegtetett. Eme újonnan felfedezett hatalommal a huttok lehetőséget kapnának arra, hogy kivegyék a galaxis irányítását a két nagyhatalom kezéből.

A helyi biztonságiak megvesztegetetésével és megfélemlítésével a Hutt Kartell elfoglalta a Makebet. A bolygó megkaparintása felszította a Köztársaság és a Birodalom dühét, de kifejezetten eltérő okokból. A Köztársaságban a tisztviselők aggódtak, hogy az invázió egy nagyobb hutt hódító háború előszele - ami Toborro álmaiból adódóan érthető volt -, míg a Birodalom az ötös izotópot fontos eszköznek tekintette, hogy felépüljön a sérülésekből, amiket a Korélián, a Dromund Kaason és az Ilumon szedett össze.

A köztársasági követek egyelőre jó munkát végeztek: a huttokhon nem hű makebi helyiek szeretettel csatlakoznának a Köztársasághoz, ha felszabadítják a világukat. Egy küldetésbe vágtak bele, ami a lázadó vezér unokahúgának kiszabadításáról szólt, de eközben új sokkoló hírek láttak napvilágot. A hutt invázió óta jelentkező egyre erősebb földrengések, ahogy azt gyanították, a huttok mélymagi fúróprojekt közvetlen hatásai voltak. Ami még rosszabb, hogy a geológiai instabilitás és az ötös izotóp gravitációt görbítő hatásai azt jelentették, hogy nemsokára a Makeb lakhatatlanná válik.

A kiszabadított unokahúg, Dr. Lemda Avesta a hutt rabság alatt olyan információk birtokába jutott, amiket értékesnek vélt. A "Biztonság Projekt" és a "Bárka" kifejezések reményt és hitet adtak, hogy meg lehet menteni a Makebet a pusztulástól. De ezek a hírek félrevezetőek voltak. Valójában a Biztonság Projekt arra volt hivatott, hogy az őrült hutt vezető el tudjon menekülni az összes kibányászott ötös izotóppal még a bolygó megsemmisülése előtt. A köztársasági erők sikeresen elfoglalták a Bárkát és a Makeb lakosainak kimenekítéséhez használták.

Mikor végre megértették, hogy főmoguljuk megtébolyodott, a Hutt Kartell többi vezetője ellene fordult és a Köztársasághoz folyamodott segítségért. Azért cserébe, hogy a Bárkával őket is evakuálják, a huttok többé nem lesznek semlegesek és belépnek a Köztársaság oldalán a Galaktikus Háborúba. Miután megszerezték a Bárka üzemanyagcelláit Toborro palotájából, közben megölve a zilált hutt vezért, a Köztársaság és szövetségesei megkezdhették a bolygó kiürítését.

Mikor a Köztársaság-barát csoport felkészült a menekülésre, a birodalmi erők megérkeztek a bolygóra, de semmit nem tudtak az előzményekről. Az idővel versenyezve siettek stabilizálni a haldokló világ magját, hogy megkaparintsák az ötös izotóp erőforrásokat. A küldetésük kiemelkedően sikeres volt; a bolygó magja helyreállt, és a folyamat alatt a felszínt erős tektonikus és vulkanikus aktivitások pusztították - ami úgy tűnt a köztársasági erőknek, mintha a bolygó magát semmisítené meg, ahogy arra számítottak.

A makebi csata nagy zsákmánnyal kecsegtetett a Birodalom hadi törekvéseinek. Míg a Hutt Kartell most már látszólag a Köztársaság oldalára állt, a Sötét Tanács által vezetett Birodalom gyakorlatilag az összes ötös izotóp birtokába jutott.

A Rettegett Háború

Időközben a hutt ostobaság szüleményei további lépéseket tettek a galaktikus dominanciáért. A Denova erőforrásaiért dúló összecsapás után a Rettegett Mesterek a helyi Kephess hadurat a hatalmukba kerítették, aki ezután függetlenné nyilvánította a világot. A trandoshi győzelme rövid életű volt, mert a Köztársaság és a Birodalom erőket küldött a kiiktatására, és folytatódott a harcuk a bolygóért.

A következő kísérletüknél a Rettegett Mesterek sötétebb eszközökhöz nyúltak. Feltámasztották halott trandoshi bábjukat és az ősi gree világra, az Asationra küldték, pontosabban az ott lévő Nagy Hiperkapu irányításának megszerzéséért. A Rettegett Mesterek ezzel az ősi technológiával ősi és hatalmas rémületeket akartak előhívni az ismert űrön túlról, hogy támogassák a Köztársaság és a Birodalom elpusztítása iránti terveiket. A gree lakosságból érkező segélyhívásra köztársasági és birodalmi erők érkeztek, akik végül legyőzték az úgynevezett Határon Túli Rémületet, és megakasztották a Rettegett Mesterek tervét az Asationon.

Történetesen a Rettegett Mesterek hadműveleti bázisa az Oricon bolygón helyezkedett el, a birodalmi űr peremén. Az Oricon sötét nagyurainak csatameditációs technikája miatti tetemes csatahajó-veszteségek miatt a köztársasági és birodalmi erők ideiglenes békét kötöttek, hogy a Rettegett Mesterek által megtestesült nagyobb fenyegetésre pontot tegyenek végre. A közös különítmény beszivárgott a Rettegett Erődbe és a Rettegett Palotába, és szemtől szembe szállt a Rettegett Mesterekkel. Az azutáni fáradságos harcban a csapásmérő csapat aratott diadalt: a Rettegett Mestereknek befellegzett, végérvényesen vetve véget a galaxisra néző fenyegetésüknek.

Revanista krízis

Csapások a szívbe

A konfliktus közepette a köztársasági ügynökökkel kapcsolatba lépett Rian Darok ezredes és Shan KHSz-ügynök egy fontos lehetőséggel kapcsolatosan: egy közvetlen támadásról a korribani Sith Akadémia és a Sötét Tanácstermek ellen. A küldetés egy egyszerű pusztíts-és-zsákmányolj elvre épült, adatot szerezni a Sötét Tanács adatbázisából, közben annyi járulékos kárt okozni, amennyit csak lehetséges.

A küldetés korlátozott sikert hozott. A támadó köztársasági erők merev ellenállásba rohantak, köztük Renning nagyúr Sith-kutatóba és Darth Soverus sötét tanácstagba. Mindkettővel végeztek, és a köztársasági erők sikeresen a Sötét Tanácsteremhez küzdték magukat és megszerezték célpontot. Ámbár végül a betolakodóknak vissza kellett vonulniuk az Akadémiát támogató birodalmi utánpótlások érkezése miatt.

Shan és a köztársasági ostromlók nem tudták, hogy a Darth Arkous alatti Sith erők támadást indítottak a Jedik szívébe, megszállva a Jedik otthonát, a Tythont. Úgy, mint a köztársaságiak korribani küldetése, a Sith-ek Tython elleni támadása is egy pusztíts-és-zsákmányolj hadművelet volt. Arkous vezette támadóerejét az információlopáshoz a Jedi Archívumokból, közben annyi kárt okozva, amennyi csak lehetséges volt.

A Sith erők betolakodtak a Jedik otthonába, a Makebről szerzett ötös izotóp-alapú fegyverekkel indítva támadást. A szárazföldi erejük sikeresen áttört a Jedi védőkön, megölve Liam Dentiri instruktort és a Jedi Tanács tagját, Oric Traless mestert, majd ellopták az adatokat, amiért jöttek. A csata menete akkor fordult, mikor a köztársasági támadóerő visszatért a Korribanról, ami megtisztította a Templom környékét és kiűzte a Sith támadókat.

Végtelen Hadsereg

A két csata hajnalán Lana Beniko Sith-nagyúr és Shan KHSz-ügynök megtudta, hogy két elöljárójuk, Darth Arkous és Darok ezredes egyszerre vezényelte le a Korriban és a Tython elleni támadást. Ami még rosszabb, hogy a mindkét helyről ellopott adatok jellege rakata műtárgyakra vonatkozott - a hihetetlenül hatalmas fajra, akik évezreddel korábban uralták a galaxist. Beniko és Shan szükségből szövetséget kötöttek, hogy lekövessék a magas rangú árulókat.

Shan és Beniko a Manaanra követték a párost egy olyan ősi világra, aminek szintén volt egy kapcsolata a Rakata Végtelen Birodalommal. Egy különítményt küldtek a páros ténykedésének feltárására egy titkos laboratóriumban, amit a selkath genetikus, Gorima működtetett. A letartóztatott vuki, Jakarro kiszabadításával a csapat megtalálta Gorimát, aki megosztotta velük az Arkous és Darok megbízásából végzett kísérletének részleteit; a rakata technológia élő teremtményekbe való implantációját, hogy egy új Végtelen Hadsereg születhessen. A csapat megsemmisítette a létesítményt, de nem tudták letartóztatni Arkoust és Darokot, akik már megszöktek a kutatási adatokkal.

Kikövetkeztetve, hogy Arkous és Darok Revan Rendjének követői, egy olyan fanatikus töredékcsoportnak, ami a nagy galaktikus ábra állításainak és tanításainak szentelte magát, Beniko és Shan a párost a Rakata Prime-ra követte. Évszázadokkal korábban a Rakata Prime a Jedi Polgárháború utolsó csatájának színhelye volt, és ennek eredményeképpen tetemes mennyiségű rakata technológia állt készen az eredeti Csillagkohó törmelékei formájában.

A bolygón a különítmény felfedezte, hogy Arkous és Darok tényleg Gorima kutatásait használják, megalkotván egy kis, a rakata technológiával befolyásolt katonák hadseregét. Ez a Revanista mozgalomnak - amit maga Revan vezetett - szánt új Végtelen Hadsereg jelentős gátat vetett a csapásmérő csapat útjába, akik a két árulóra vadásztak.

Végül a csapat az Ősök Templomának csúcsáig üldözte az árulókat, ahol véres párharcot vívtak. A csapásmérő csapat aratott diadalt, végezve Darok ezredessel és Darth Arkousszal, mikor köztársasági és birodalmi csillaghajó-flották jelentek meg az égen. Revan hatalmas holoalakja szólította meg a csapatot, arról tájékoztatva őket, hogy Arkous és Darok elvesztése csak időveszteséget jelent, és hogy nincs igazán szüksége a Végtelen Hadseregre, amin dolgoztak. Megszakítva az adást, Revan flottája elkezdte az alattuk elterülő bolygó bombázását, megsemmisítve a Templomot és az új Végtelen Hadsereg túlélőit.

A Rakata Prime-on történt katasztrófa után az egyesült csapásmérő csapat tagjai szétszórva és szégyenben leltek vezetőikre. Lana Beniko rájött, hogy vérdíj van a fején Darth Arkous, a Sötét Tanács egyik tagjának halálában játszott szerepéért; míg Shan megtudta, hogy a KHSz-ben töltött hivatalos státusza az alábbira módosult: "kegyvesztett lázadó ügynök, fogják el, ha látják."

Ennek ellenére a páros egyetértett abban, hogy a Revanista fenyegetés jelentős veszéllyel fenyegeti mindkét oldalt, és megegyeztek, hogy titokban folytatják a nyomozást a Revanista mozgalom után.

Cselszövés a Rishin

Valamivel később a hajdani anti-Revanista koalíció szövetségesei felfedezték, hogy a Rishihez vezető koordinátákat betáplálták a csillaghajóik navikomputereibe, és különböző indokokból elindultak a távoli világ felé.

Miután megérkeztek a törvényen kívüli bolygóra, az ügynökök rájöttek, hogy a navigációs adatokat Beniko és Shan töltötték fel, akik követték őket a Rishire. Bár még nem tudták ennek az okát, megtudták, hogy a Revanisták megtámadták a helyi Nóvabárd kalózcsoportot, hogy felbolygassák a régió csillagközi forgalmát, aminek az az érdekes hatása lett, hogy a területen megváltoztak a forgalmi körök.

Mivel csak néhány lehetőség maradt, a csoport úgy döntött, hogy a helyi mandalori klán segítségét kérik fel, akik saját sérelmeket viseltettek az újgazdag Revasnistákkal szemben a bolygón. Bár a titokzatos mandalori vezér, "Fáklya - más néven a visszavonult Shae Vizla - belekényszerítette a birodalmi és köztársasági ügynököket egy kihívássorozatba az információkért, végül megenyhült. Vizla elárulta a hősöknek, hogy a Revanisták titokban hadihajók flottáját halmozzák fel a Rishi bolygó felszínén.

Időközben Theron Shant elfogták a Revanista erők, miközben a férfi beférkőzött és körülnézett az egyik létesítményükben. Rövid idő múlva a Revanista-ellenesek kimentették Shant, aki magától Revantól tudta meg, hogy a kultusz machinációinak célja az volt, hogy egyszerre vonzza oda a köztársasági és birodalmi flottákat. Miután mindkét flotta megérkezik, Revanista szabotőröket küldenek minden hajóra, és egy zavarójellel megakadályozzák a flották üzenetváltásait, így akarván szétzúzni a két oldalt. Revan számára ez a 'híd megtisztítása' volt, amivel akadálytalanul ki tud állni a Sith Császárral.

A Revanista csel hajszál híján sikeres volt; a köztársági és birodalmi flották kitörtek a Rishi felett, és a kommunikációs zavarójeleket észrevéve nem várt ellenségeik ellen kezdtek hadakozni. A felszínen Shan megszerezte a flotta szabotőreinek nevét tartalmazó fájlokat, de nem tudta feltörni azt, hogy megszerezze a neveket.

A csapásmérő csapat gyorsan megkezdte a jelzavaró megsemmisítését, míg Shan tovább dolgozott a fájlok feltörésén, miközben remélte, hogy talán sikerül neki, mire a kommunikációs lehetőségek visszatérnek. Shan és a csapásmérő erő sikerrel járt, megakasztva a rövid, de véres csatát, és meggyőzve mindkét flotta vezetőit, hogy találkozzanak a bolygófelszínen.

A birodalmi flotta parancsnoka, Darth Marr beleegyezett, hogy találkozzon a Revanista-ellenes csoporttal a felszínen; minthogy a köztársasági flotta vezetője is, Theron Shan anyja és a Jedi Rend nagymestere, Satele Shan.

A csúcstalálkozón a hadakozó vezérek megértették, hogy a Revanista veszély majdnem mindnyájukkal végzett a megtévesztés módszerével. Ami még rosszabb, hogy Darth Marr szerint Revan küldetése nem volt egy szeszélyes kalandvágy eredménye - a Sith Császár, Vitiate testetlen formában még mindig él.

Fogsága alatt Theron Shan megtudta, hogy Revan végjátéka arra futott ki, hogy Vitiate gazdátlan tudatát fizikai testbe zárja, hogy az ősi gonoszt örökre megölje. A korábbi Sith Császár hasonlóképpen egy testbe bújva azt tervezte, hogy folytatja eredeti tervét: a galaxisból minden élet kiszívását.

A Köztársaság és a Jedik a Sith Császár visszatérésének lehetőségével néztek szembe, valamint egy összezavarodott, galaxis méretű lázadó Jedi-fenyegetéssel. A Birodalom és a Sith-ek szembenéztek a Császárral, akinek a célja saját maguk megsemmisítése volt. Eme körülményekkel dacolva, a két csoport a csapatmunkáért, valamint Revan és követői üldözéséért kötelezte el magát, hogy véghez vigyék a végső leszámolást a Yavin negyedik holdján.

A Sith Császár újjászületése

Kicsit később az egyesített köztársasági/birodalmi különítmény központi tábort vert fel a dzsungelholdon. Egy parancsnoki centert állítottak fel a Revanisták szomszédságában, ahol Satele Shan, Darth Marr, Theron Shan és Lana Beniko koordinálni tudják erőiket Revan és követői ellen.

Az együttműködés nehézkes volt. Mindkét oldal felderítői annyira nem bíztak a másikban, hogy nehézzé vált a táborban a hatáskörök meghatározása. Ez a kölcsönös bizalmatlanság a táboron kívül is folytatódott és a terepen is, mikor, felfedezve egy birodalmi testőr jelét, a birodalmi erők egyedül indultak el a felderítésére. Gyanakodva átmeneti szövetségeseikre, a köztársasági erők saját osztagot küldtek ki, hogy megbizonyosodjanak, Marr erői nem-e rejtegetnek valamit előlük.

A csoportok találkoztak egymással a terepen, de nem került sor erőszakra. Helyette sikeresen elfogták a birodalmi gárdista parancsnokot, Ivent, és visszavitték őt a szövetségi táborba kivallatni. Iven felfedte, hogy egy tömeges áldozati rituáléra alkalmas eszköz van felszerelve a templomban, amit a Revanisták használtak hadműveleti bázisként - pontosan ez a fajta berendezés szükséges Vitiate testi formába való visszatéréséhez.

A küszöbön álló veszély és a hold sötét oldali energiáinak ellenére Satele Shan és Darth Marr elképesztően erős világos oldali jelenlétet éreztek az Erőben, amire nem találtak magyarázatot.

Míg a szövetségi erők a terepen a szertartási berendezés megsemmisítéséért küzdöttek, meglepő dologra bukkantak: a kifejezetten nyugodt Revan Erő-szellemére. Ez a Revan ecsetelte, hogy a Kohónál történt események világos és sötét részekké felezték meg a pszichéjét; hogy a világos oldali szellem tovább tudott állni a tapintható világról, míg a fizikai testében csak sötétséget és dühöt hagyott - vagyis a sötét Revan felelős a yavini helyzetért.

Ennek tudatában a csapásmérő csapat megsemmisítette a fegyvert és sietett vissza a bázisra megszervezni egy végső támadást a sötét Revan ellen.

A szövetségi erők végre kollektívan egyesültek, hogy leszámoljanak a sötét Revannal. Mikor győzedelmesen a bukott férfi felett álltak, megtörtént a váratlan: a néhai Sith Császár, Vitiate mély hangja emelt szót. Miután élcelődött Revannal, hogy a magánháborúja csak Vitiate erejének táplálásét szolgálta, a szelleme kirobban a templom tetejéből, és az éj egének ismeretlenjébe veszett. Vitiate, a néhai Sith Császár és a történelem egyik legerősebb Sith-e, ismét szabadlábon volt.

A teljes vereséget szenvedő sötét Revan fuzionált világos oldali lelkével. Ismét egészen és békében, Revan végül továbbállt és kámforrá vált.

A Revanista krízis megoldásával, és mivel Vitiate visszatérésének természete még kérdéses volt, a köztársasági és birodalmi szövetkezők kölcsönösen felbontották szövetségüket, csupán maroknyi csapatokat hagyva a Yavin 4-en a további esetleges zavarok felügyelésére.

Az Örök Birodalom felemelkedése

Zakuul népe, megtörtént az elképzelhetetlen. Szeretett Császárunk, Valkorion halott -- egy Külhoni végzett vele, aki nagy társadalmunk alapjait akarja megingatni. Az orvgyilkos gyors és páratlan büntetésben részesül. És ez az indokolatlan, agresszív tett nem marad válasz nélkül. Új Császárotokként megígérhetem nektek: a Zakuul ellenségei szembe fognak nézni az Örök Trón teljes erejével. Lakolni fognak háborús uszításaikért. És a Mélymagok minden szeglete lángba fog borulni!
-Arcann tájékoztatja a népet Valkorion meggyilkolása után.

A ziosti incidens után számos köztársasági és birodalmi helyőrséget pusztított el meglepő és villámszerű támadássorozatok közepette egy ismeretlen erő, amit duplapengéjű fénykardos harcosok vezettek. Kapcsolatot sejtve a támadások között, Darth Marr felállított egy egyesített köztársasági-birodalmi különítményt, hogy derítsék fel a régiót, ahonnan a harcosok jöttek: a Vadűrt. A flotta azt a kiegészítő feladatot kapta, hogy kutassák fel Vitiate-t, akiről Marr és szövetségesei azt hitték, hogy talán ő a felelős a betolakodókért.

A különítmény épphogy nekileselkedett a kutatásnak, mikor egy flottányi azonosítatlan hajó keményen megrohamozta őket, és ugyanazon droid légióit hordozták, mint a korábbi támadásoknál. Darth Marr zászlóshajója megsemmisült, Marrt és egyik társát foglyul ejtették. Végül az iker harcosok egyike, Arcann herceg elé állították őket, majd a Zakuul bolygóra, az Örök Birodalom székhelyére mentek. Ott Marr és szövetségese azonnal felismerte Arcann apját, Valkorion császárt, vagyis magát a Sith Császárt. Az ebből következő küzdelemben Darth Marr és Valkorion meghalt, és Arcann vette át a trónt, valamint Marr társát karbonitba fagyasztotta.

Arcann ezt a "Külhonit" vádolta Valkorion halálával és háborút hirdetett a Köztársaság és a Birodalom ellen. A háború mindkét oldalon egy katasztrófát jelentett, és az Örök Flotta gyorsan felmutatta felsőbbrendűségét; a Coruscantot és a Dromund Kaast teljes blokád alá helyezték egy éven belül. Végül mindkét oldal békéért könyörgött. Saresh főkancellárt lényegében a Szenátus irányította, míg a Szervezési Minisztérium beférkőzött a most már kihalt Sötét Tanácsba és a birodalmi kormány többi részlegébe. Mindkét oldalról a megállapodások és a kormányváltások a Galaktikus Háború szüneteltetését hozták egyre előbbre.

Utóhatás

Már csak zsarnokok maradtak ebben a galaxisban.
-Aric Jorgan

A konfliktus végstádiuma pusztító utóhatásokat hagyott a galaxisban. A Galaktikus Köztársaság és a Sith Birodalom, amik domináns galaktikus nagyhatalmakként uralták a galaxist, most már a Zakuul Birodalom uralma alá tartoztak. A konfliktus nem csak ezt, hanem mindkét kormány belső működését is megváltoztatta.

A Köztársaságban a Saresh kancellár által, a háborús időkben megszerzett hatalom elég volt, hogy megvétózza a Szenátust katonai viták esetén. Sokan úgy gondolták, hogy a Köztársaság 'elvesztette a lelkét' emiatt a hatalomváltás miatt; Saresh kormányát a közvélemény általában "egyre ellentmondást nem tűrőbb" jelzővel jellemezte. Egy alkalomkor egy csoportnyi katona próbálta letartóztatni őt, de közülük egy figyelmeztette erre Saresh-t. A többit csendben letartóztatták. Bár Saresh-t végül a hivatali időbe vetett korlátok miatt távolították el a kormány éléről, egy bábkancelláron keresztül továbbra is uralkodott.

Darth Acina időközben kihasználta a Császár Haragja és Sötét Tanács többi tagja hiányzását, vagy halálát, és a Sith-ek Császárnőjének nevezte ki magát.

Az Örök Birodalom súlyos sarcot csikart ki mindkét oldalból, főleg nyersanyagok formájában. Ez az adó lassan tönkretette a köztársasági és a birodalmi gazdaságot. Hogy még rosszabb legyen a helyzet, mindkét hatalom titokban újból fegyverkezni kezdett annak reményében, hogy végleg elpusztítják a másikat, miközben nem voltak hajlandóan belátni, hogy a Zakuul lett a galaxis központja.

Látva, hogy valamit tenni kellene, Lana Beniko támadást szervezett a Zakuul ellen a Külhoni kiszabadításáért, remélve, hogy a szabadságuk lesz a galaxis mozgósításához szükséges szikra katalizátora.

Megjelenések

Források