Kritika: Darth Plagueis

Star_Wars_Darth_Plagueis_Cover.jpg

A már legendának számító Darth Plagueis James Lucenótól annak ellenére, hogy igazi alapmű és a mai napig egyik legnépszerűbb Star Wars-könyv, hozzám valamiért csak nemrég jutott el, pedig már nagyon régóta szerettem volna elolvasni, ha más nem, akkor az ifjú Palpatine története miatt, ami megismerhető belőle. 

Éppen azért érzem értelmét feleleveníteni és írni róla, mert akár már csak legenda, akár nem, tényleg az egyik legjobb Star Wars történet, amivel azóta találkoztam, hogy több mint huszonöt évvel ezelőtt kezembe vettem életem első olyan regényét, ami kedvenc galaxisomban játszódik.

PlagueisSok szempontból is igazán különleges könyv, többek közt azért, mert annak ellenére is olvastatja magát és magával ragad, hogy egy percig sem kell izgulni rajta.

A végét maga Palpatine spoilerezi el Anakinnak a Coruscanti Állami Operaházban, de a könyv amúgy is a címszereplő halálával kezdődik, onnan ugrunk vissza a prológus utáni első oldalakon egészen Yavin előtt 67-be, egy teljesen más korba, amikor is Darth Plagueis és mestere még együtt járják a galaxist. Itt kezdődik igazán Plagueis története.

Ezen kívül, eleve merész vállalkozás pozitív főszereplő, vagy azonosulható karakterek nélküli regényt írni, (ha van is ilyen, éppen csak jelentéktelen mellékszerepekben jelenik meg, elhanyagolhatóan rövid időre) és mégis lekötni az olvasót, Lucenónak azonban maradéktalanul sikerül. 

Mindezt csinálja úgy, hogy egyáltalán nem próbál relativizálni, vagy a történelem pozitív hősének állítani be a Sith Rendet. Pusztán a maguk valóságában ábrázolja őket, ugyanakkor éppen emiatt mindenképpen érdekes élmény egy egész regényen keresztül a Sithek szemével látni a galaxist, annak lakóival, történelmével, valamint saját rendjük történetével együtt.

Nem egyszerűen elmesél egy történetet, - noha azt is megteszi, - hanem történelmi és társadalmi kitekintésekkel is megfűszerezi, mindehhez pedig hozzáad nagy adag filozófiát, és a téma természetéből fakadóan, természetesen nem maradhat ki a politika, cselszövés, árulások, intrikák, valamint a Köztársaság és a Jedi Rend gyengítését célzó kitartó aknamunka fordulatokkal teli világa sem.

 

Bár a regény sehol nem megy át parttalan filozolfálgatásba, a Sith filozófia és tanok értelemszerűen hangsúlyos szerepet kapnak benne, leginkább Plagueis és tanítványa, Sidious alakján, viszonyán és kapcsolatán keresztül bemutatva. 

A történet maga három különböző korszakban játszódik, ennyiszer két éves időszakot ölel fel, mintha három kisregényből összeálló trilógia lenne. Ha néha utalgat is a Bane trilógiára, valamint a szerző egyik másik művére, A megtévesztés leplére, mégis ezek ismerete nélkül is teljesen kerek egész és élvezetes olvasmány. 

 

Palpatine PlagueisMásik nagy erőssége, hogy jól írja le a folyamatot, ahogyan az ifjú, tizenhét éves Palpatine-ból szép lassan nagykövet, szenátor, Sidious nagyúr, végül pedig a Galaktikus Köztársaság főkancellárja lesz.  

A könyv utolsó harmadában Sidious el is lopja kissé a showt a sötét oldal misztériumában egyre jobban elmerülő, az Erőt magát egyre inkább meghódító mestere elől, mivel azonban Plagueis története egyben az ő története is, mindez egyáltalán nem töri meg sem lendületét, sem pedig hangulatát a korábban olvasott fejezeteknek, ahogyan a könyv végével kezdődő kezdetét is sokkal átélhetőbbé és logikusabbá teszi. 

 

A korábbi Star Wars irodalom alapján könnyedén azt képzelhetné az ember, hogy Bane óta a Sith nagyurak istenek háta mögötti bolygókon, sötét erő által leárnyékolt rejtekhelyeiken bujkálva, titokban utazva és csak ügynökeiken keresztül manipulálják a galaxist, miközben kitartóan tanulmányozzák az Erő sötét oldalát. Luceno koncepciója ellenben ennél sokkal érdekesebb és értelmesebb, bár sokban nem különbözik, éppen csak annyiban, hogy a Sithek sokkal jobban be vannak ágyazódva a társadalom szövetébe ennél, az pedig, hogy mindez kreatívan és érzékletesen van ábrázolva, megint csak nagyon jót tesz a könyvnek. 

 

Összegezve az egészet; a regény három különböző korszakon átívelő, az egész Star Wars univerzum mély ismeretéről tanúskodó, filozófikus, okosan felépített történet. Valóban nagyon jó könyv az elejétől a végéig, amit bárkinek gondolkodás nélkül ajánlanék, aki szereti a Star Wars univerzumot és szívesen merül el benne sokkal mélyebben, mint amire a filmek valaha is lehetőséget adnak.

Egészen nyugodtan fel lehet úgy is fogni, mint az előzmény trilógia előzményét. Ha a három film maga az előadás, akkor a Darth Plagueis rendezi be hozzá a színpadot, hogy mire beúsznak a sárga betűk az űrbe, miszerint

Nyugtalanság uralkodik a Galaktikus Köztársaságban. A távoli csillagrendszerekbe irányuló kereskedelmi utak megadóztatásának tervét heves viták övezik

addigra minden és mindenki egészen pontosan a helyére kerüljön.

A Szerzőről

Ashla